2011. április 17., vasárnap

Az elsö torta

Magam sem értem,hogyan vettem a bátorságot,hogy én aki még sose csináltam ilyet,rögtön elsö megmérettetésként ezt a tortát elvállaljam.Talán a bennem lévö becsvágy? vagy egyszerüen a butaság.
De mindegy volt,amit vállaltam süssem is meg.Elöször nem is tünt olyan nagy feladatnak,de ahogy közelget az idö,hát...........
Két hetem volt rá,és én minden nap hosszasan megterveztem mindent,számtalan tortasütö lány oldalát tüzetesen
átolvastam,bizva talán abban,hogy a laptopomon keresztül átszivárog a tudás.Nem beszélve a hajnali 4 órás ébredéseket az izgalomtól.
Hatalmas lelkesedéssel kezdtem neki, egy 80 éves halász bácsinak rendelte egy vendégem a meglepetés partijára.Persze a mai napig értetlenül állok a dolog felett,hogy rám merte bizni!!!!Nem titkoltam abszolut kezdö
vagyok mint tortakészitö és diszitö "mester".Lehet megtévesztö voltam,mikor azt elmeséltem,hogy tortadiszitö tanfolyamon voltam.
Egy héttel a nagy nap elött,férjemmel ellentmondást nem türöen közöltem,irány Szeged cukrásznagyker ,bevásárlás.Persze ami legjobban kellett volna az nem volt,pl hal formáju kiszuró,80-as szép disz.
Na nem estem kétségbe,még van idö,azt hittem még akkor.Végül szégyenszemre a Müllerbe vettünk egy homokozó játékot,abban volt egy viszonylag szép formáju halforma,aminek nem volt csókos szája és gülü szeme.Egy virágüzletben kaptam évszámot,vettem irószerben tortapapirt ,szines krepp papirokat,mert hát a tálcát se lehet snasszul hagyni,szinte repkedtem az örömtöl.Innentöl kezdve csütörtökig békén maradtam,bár álmomban már folyamatosan sütöttem..Azt elfelejtettem leirni,hogy két hét alatt számtalan piskótát megsütöttem ,krémet föztem, tehát megtettem minden tölem telhetöt,családom nem kis örömére,hiszen nálunk már a torta a hütöben egy alap élelmiszerré vált.
Eljött a csütörtök a piskóta sütés ideje,és hihetetlen volt,de a torkomban dobogott a szivem.És nem hiába,mert ami bakinak meg kellett történnie az meg is történt.
Egy éve nem volt áramszünet,de éppen amint a piskótát be akartam tenni a sütöbe  elment az áram.Férjemmel
kezdtem el veszekedni,gondoltam vmi csoda folytán gerjeszt áramot hiszen ö mindent megold,de ezt még ö sem.
Nem volt vesztegetni való idöm,minden percem ki volt számolva,reggel sütés,munka,este krémfözés,másnap töltés, és este munka után diszités.
Szerencsére lett áram,nem is ecsetelem tovább,csak még annyi a bosszuságokhoz,hogy a férjem az elöre elkészitett karamellizált tejem felét  a krémhez ,megitta..A csokis krém folyós lett stb.
De végül mindent megoldottunk,még hosszasan irhatnák róla.A lényeg,hogy nagy sikert aratott,mindenkinek tetszett el is fogyott én meg ujra bizonyithattam magamnak.

1 megjegyzés:

  1. "férjemmel kezdtem, el veszekedni, hogy gerjesszen áramot" ez jó! :) És milyen ismerős! :) :) :)

    VálaszTörlés